Nincs termék
Miért gazdaságos a hőszivattyú?
Európában Magyarország a második földgázzal legjobban ellátott ország. Nálunk szinte a legutolsó faluban is van vezetékes földgáz, amihez régebben viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni, azonban manapság, miután a gázárak jelentősen emelkedtek, a földgáz pedig meglehetősen hullámzó minőségű, kimondhatjuk, hogy bizony van alapja elgondolkodnunk, hogy milyen más módon biztosíthatjuk családunknak a meleg otthont a téli időszakban.
A hőszivattyú megoldja házunk fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását is. Mellette szól a viszonylagosan gyors megtérülés, a rezsicsökkentés és a környezettudatos életmód lehetősége.
Gáz, áram vagy hőszivattyú?
Házunk fűtéskorszerűsítése előtt, vagy épp egy új ház építésekor vagy nem árt, ha összevetjük a felhasználható energiaforrások árát, hiszen ilyen beruházást hosszútávra tervez az ember. Az emberekben felmerülő első kérdés: melyik az olcsóbb, a földgáz vagy az elektromos áram?
Számoljunk!
A földgáz ára szolgáltatóktól függően 130-150 Ft között mozog. Átlagosan 1m3 - 140 Ft, ennek fűtőértéke kb. 10 kWh/m3. A fűtőérték változó lehet földrajzilag, a gáz minősége szerint is. Ha a földgázt 100%-os hatásfokkal veszteség nélkül tudnánk hőenergiává alakítani, akkor 1 kWh fűtési teljesítmény előállításának ára 14 Ft lenne, de ez, nyugodtan mondhatjuk, lehetetlen. Ha egy jó minőségű kondenzációs kazánnál 90%-os hatásfokot feltételezünk, akkor 1 kWh hőenergia előállításának ára 15,50 Ft.
Az elektromos áram ára, szintén szolgáltatóktól eltérő, de az átlagos normál árszabás szerint 1 kWh - 40Ft. Itt csak a veszteséggel kell számolni, mert veszteség mindig van! Legjobb esetben is 97%-os a hőtermelés aránya a betáplált energiához képest, és ekkor 1 kWh hőenergia előállításának ára 41,23 Ft.
Hőszivattyúval?
Két dolgot is ki kell emelni! A hatásfokot, ami a fenti energiaforrásokkal szemben nem veszteséget, hanem többszörös nyereséget jelent! A pénzbe kerülő felhasznált energiaforrás, az áram árát, ami hőszivattyú esetében a „H”, illetve „GEO” tarifának köszönhetően kicsivel több, mint fele a normál árszabásnak.
A hatásfokot a hőszivattyú SCOP értéke mutatja, ami egy arányszám. Megmutatja, hogy 1 kWh felhasznált villamosenergiával - átlagosan az egész fűtési szezonban - mennyi fűtési hőenergiát tud termelni az adott készülék. Ez az érték típusonként változó, de egy átlagos 3 SCOP-t figyelembe véve 1 kWh elektromos energiából 3 kWh hőenergia állítható elő.
A „H” árszabás szerint 1 kWh áram díja 24,6 Ft.
A fentiekkel számolva 1 kWh hőenergia előállításának ára 8,2 Ft.
Miután meggyőződtünk, hogy egy hőszivattyúval tudjuk legolcsóbban előállítani a szükséges hőenergiát, térjünk ki egy tévhitekre, legendákra alapozott általánosan felmerülő vitákra.
- A kondenzációs kazánnál többe kerül a hőszivattyú!
- A beruházás többe kerül, bár nem olyan mértékben, mint gondolják. Azonban a teljes élettartama alatt sokkal olcsóbb megoldás, mint a kazán. És a hőszivattyút nemcsak fűtésre használhatjuk, hanem hűtésre is és a használati meleg víz előállítására is. Ha ezekre a feladatokra külön eszközöket kell vásárolnunk és telepítenünk, már egyáltalán nem drágább a hőszivattyú beruházása.
- A hőszivattyú sosem térül meg!
- De igen! Rendszertől függően 3-8 év alatt megtérül, utána pedig pénzt termel.
- A hőszivattyú bonyolult, és senki sem tud hozzászólni, ha elromlik!
- A pontosan megtervezett rendszert szakemberekkel kell telepíteni, aki garanciát vállal a munkájáért.
- Ha áramszünet van, a hőszivattyú nem működik!
- Nos, áramszünet esetén a kondenzációs gázkazán sem működik. A tapasztalatok szerint pedig a gázellátás sokkal bizonytalanabb, mint az áramellátás.
- A hőszivattyú újdonság, a gázkazán pedig már kipróbált!
- A technológia sokkal régebbi, mint a kondenzációs gázkazán. Hőszivattyúk évtizedek óta tömegesen működnek a skandináv államokban, Svájcban, Németországban és Franciaországban is. Az inverteres technika olcsósága miatt a levegős hőszivattyúk az utóbbi években Európa-szerte rohamosan terjednek.
Ne hagyjuk magunkat lebeszélni egy jól működő és környezetbarát rendszerről olyanok által, akiknek nincs megfelelő ismeretük a témáról!
Mit kell kifizetnie, ha a hőszivattyút választja?
- Hőszivattyút és a hűtőköri csövezést.
- Fűtési és használati melegvíz tárolótartályt.
- Hűtés-fűtés szabályzást.
Mit nem kell kifizetnie?
- Nincs szükség a földgáz bevezetésére, a bevezetés költsége Önnél marad.
- Nincs szükség a gázterv elkészítésére.
- Nincs szükség kéményre, az erre költendő pénz Önnél marad.
- Nincs kéményseprési díj.
- A kondenzációs kazánok sokkal több mozgó-kopó alkatrészt tartalmaznak, mint a hőszivattyúk, melyeknek cseréje szintén költséget jelent.
- A külön hűtő klímára szánt összeg is Önnél marad.
- Ingatlanának valódi és presztízs értéke is jelentősen megnő.
És nincsenek olyan potenciális veszélyforrások, mint a gázfűtés esetén felmerülő esetleges robbanásveszély vagy szénmonoxid mérgezés.
A gyártók folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a hőszivattyú ma már nem luxus, hanem egy hatékony alternatíva a régi rendszerekkel szemben. Az inverteres kompresszorral működő hőszivattyúk tökéletesen alkalmazkodnak a külső hőmérséklethez és a belső igényekhez, és kiemelkedő hatásfokkal látják el fűtési és hűtési feladatukat. Működésük teljesen automatikus, és a beépített elektromos fűtőbetét 100%-os tartalékfűtést biztosít extrém körülmények esetén is.
A szimulációs szoftver eredményei alapján egy újépítésű családi ház fűtése, hűtése és használati melegvíz előállítása figyelembe véve a beruházási és az üzemeltetési költségeket is, levegő-víz hőszivattyúval a leggazdaságosabb.
A hőszivattyú a leggazdaságosabb fűtési rendszer!
