Padlófűtés |
A jól megtervezett és kivitelezett fűtéstechnikai rendszer a lakók jó közérzetének biztosításának egyik eszköze. Ezt télen fűtéssel, nyáron hűtéssel lehet biztosítani. A komfortérzetet több tényező befolyásolja ugyan, de alapvető hozzá a megfelelő helyiséghőmérséklet, amely téli fűtési időszakban és a nyári melegben is kb. 22°C. A fűtéstechnikai rendszer szabályozáshoz és kezeléshez megfelelő szerelvényeket kell alkalmaznunk, amik a rendszertől függően széles skálán mozoghatnak, pl. padlófűtés-, mennyezethűtés-csöveket és rögzítőket, légtelenítő, leürítő, elzáró szerelvényeket, fűtőtesteken termosztatikus szelepeket, fűtési vízhőmérséklet szabályozást, és folyamatos teljesítmény, valamint szivattyú fordulatszám szabályozást. Ha a rendszerben hőszivattyút alkalmazunk, akkor a szerelvények egy részére nincs szükségünk, hiszen azt a hőszivattyú tartalmazza. |
||
Mennyezethűtés |
Télen minél gyorsabban és olcsóbban akarunk meleget, nyáron pedig hideget. A ma elérhető egyik legkorszerűbb megoldás a padlófűtéshez hasonló felülethűtés, a mennyezethűtés. Mivel a csövek nagy felületen helyezkednek el, egyenletes hőelosztást biztosít a rendszer a lakás minden pontján. A nagy felülettel és a kis átmérőjű csövekkel sokkal gyorsabb a hűtési idő, pár perc alatt reagál a szabályzásra és gazdaságosabban üzemel. A mennyezethűtés nem generál légáramlatot, ezáltal nem lesz száraz a levegő, elkerülhetők a légzőszervi megbetegedések, az izületi fájdalmak, a fejfájás, amik a hagyományos klímák esetében sok embernél kialakuló gyakori problémák. A hőszivattyúk között találhatunk olyan berendezéseket is, amik nem csak fűtésre, hanem hűtésre is alkalmasak, így akár a mennyezethűtés szabályozását is megoldják. |
||
Vízellátás |
A vízellátás gyakorlatilag a hideg ivóvíz közművesítését jelenti. Vagyis az utcai vízvezetékből egy bekötő leágazás vezet a vízóráig, onnan pedig a fogyasztói vezeték az alapvezetékből, majd a felszálló, és vízszintes elosztó vezetékekből áll. Az ivóvíz vezeték elosztásakor a fogyasztási helyek előtt biztonsági elzárókat alkalmazunk. A vízóránál, vagy az épület előtt víztelenítő főelzárót alkalmazunk, amit javítások, víztelenítés esetén le lehet zárni. A melegvíz ellátás vízforrása is az ivóvíz hálózat. A melegvíz készítéskor higiéniai szempontként felmerül, hogy a vezetékekben ne legyen pangó víz, ami akár baktériumtelep kialakulását is elősegíti. Ennek elkerülésére fontos a vízrendszer tervezése, valamint egy-egy időszakos fertőtlenítési lehetőség kialakítása. Nagyobb rendszerekben a veszteségek csökkentésére cirkulációs rendszer is épül. A használati melegvíz ellátását a hőszivattyúk nagy része képes megoldani, akár több vízvezeték szerelvény kiváltásával. |
||
Csatonázás |
A vízellátásban keletkezett szennyezett víz elvezetése a csatornázási rendszerrel történik. A csatorna a kifolyók helyétől egyenletes lejtéssel, eséssel jut el a közterületi csatornába, vagy esetleg tisztítóaknába. A csatornarendszert a környezetvédelmi rendeletek szerint a közcsatornára rá kell kötni, egyébként környezetterhelési díjat kell fizetni. A csatorna gáztalanítására függőleges szellőző vezetékek alkalmazhatók, ami az áramlás zavaró hatásait egyenlíti ki és megtartja a vízzárakat. Ha a közcsatorna szintje magasabban van, mint az épület alapvezetéke, akkor szennyvízátemelőt alkalmazunk, természetesen visszafolyás elleni védelemmel. | ||
Légkezelés |
A komfort célú légtechnikai rendszerek létesítését többféle tényező indokolhatja. Például a szagok elszívása, helyiségek, köztük a külső nyílászáróval nem rendelkező helyiségek légellátása, hővisszanyerő szellőzés, felszabaduló légszennyezés koncentrátumának hígítása, vagy egyszerűen csak a légfűtés igénye. A légtechnikai rendszer szembeötlő ismérve az épületgépészet többi rendszereihez képest „jóval nagyobb” csőkeresztmetszetek, valamint a családi házak hőcserélő szellőzéseinél az álmennyezetek. Ezekre azért van szükség, mivel a kisebb keresztmetszetben azonos mennyiségű levegőt csak nagyobb sebesség mellett lehetne átvinni, és ez levegő esetében bizony kellemetlen zajhatással járna. Ezt küszöböli ki a nagyobb csőkeresztmetszet, amit viszont méretei miatt igen nehéz "elrejteni" az épületben. |
||
Hőszivattyú |
A hőszivattyús rendszerek közül legelterjedtebbek – főként telepítésük gazdasági szempontjából - a levegő-víz rendszerű hőszivattyúk. Ezek a külső környezeti hőforrásból, a levegőből nyerhető szabad energiát elektromos áram segítségével fűtési energiává alakítják át. Azonban kevesebb elektromos áramot használnak, mint amennyi hő kinyerhető általuk, ezért nagyon jó a hatékonyságuk. A levegő-víz hőszivattyúk használhatók fűtési, használati meleg-víz készítési, és hűtési célokra is. Hozzájuk kapcsolható ideális hőleadó rendszerek a padlófűtés, a mennyezet és fal fűtés, mennyezethűtés vagy fan-coil fűtés és hűtés. Egy hőszivattyús rendszer tervezése, telepítése, rendszerbe állítása komoly szakértelmet igényel. |
||
Hőközpont |
A hőközpontok a hőhordozó közeg fogadására, kiadására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezések. Bonyolult épületenergetikai gépészeti rendszer, mely feladatától függően több szerelvényt is tartalmazhat, melyek általában a hőcserélő, motoros szabályozó szelep, differenciál nyomás szabályzó, részecske szűrő, elzáró szelep, hőmennyiségmérő, hőmérséklet szabályzó, hőmérséklet érzékelő, hálózati meleg víz tároló, keringető szivattyú, biztonsági szelep, visszacsapó szelep, manométer, nyomástávadó, mágnesszelep, zárt tágulási tartály, határoló termosztát, zsomp szivattyú. |
||
Központi porszívó |
A központi porszívó rendszer egy általában háztartási helyiségben fixen felszerelt, nagy szívóteljesítményű központi porszívógépből, a hozzá kapcsolt rejtett, süllyesztett, falba épített csőhálózatból és a lakótérben található falicsatlakozókból áll. A takarítás egy könnyen kezelhető gégecsővel történik, amelyet a falicsatlakozóba lehet csatlakoztatni. A beszívott por a csőrendszeren keresztül a porszívó szűrőrendszerébe kerül, ahol a ciklonikus porleválasztás következtében a nagyobb porszemcsék a porgyűjtő tartályba kerülnek, az asztmatikus panaszokat okozó poratkák, mikroorganizmusok pedig a gép közelében elhelyezett kifújó nyíláson keresztül a szabadba távoznak, ezzel tökéletes higiéniát biztosítva a lakótérben. A takarító készlet típusoktól függően eltérő felszereltséggel érhető el, köztük bútorba építhető szemétlapát adapter, morzsaszívó az egyszerű konyhai takarításhoz, gardrób kefe, kandalló tisztító, radiátor vagy reluxa tisztító is megtalálható, amelyek szintén a központi porszívó rendszerhez csatlakoztathatók. |