A FÖLD NAPJA

A Föld Napján világszerte különféle eseményeket rendeznek...

A Föld Napja ötletét John McConnell vetette fel 1969-ben az UNESCO konferenciáján. Első alkalommal 1970. március 21-én tartották, ami a Föld északi féltekéjén a tavasz első napja. Rögtön másnap, április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, mára pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom.

 

                  

 

A Föld Napján világszerte különféle eseményeket rendeznek, melyekkel a Föld természeti környezetének megóvására hívják fel a figyelmet. Ezt a napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg.

 

                  

 

2015. decemberében az ENSZ klímakonferenciájának 195 résztvevő országa közel két hétig tartó hosszadalmas tárgyalások során egyezett meg végül az első egyetemes klímamegállapodás, a Párizsi Megállapodás szövegében, amelyben az aláíró államok azt vállalták, hogy 2100-ig 2°C alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve, hogy lehetőség szerint 1,5°C alá csökkentik ezt az értéket. Az eredményesség érdekében 2023-tól ötévenként felülvizsgálják a célok teljesítésének folyamatát. Távlati célként tűzték ki, hogy 2050 utánra kerüljön egyensúlyba az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége a Föld bioszférájának természetes abszorpciós kapacitásával, tehát egy tulajdonképpeni üvegházhatású gázsemlegesség jöjjön létre. Mindehhez természetesen jelentős pénzügyi források bevonására is szükség lesz. A Párizsi Egyezmény legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy valóban új korszakot nyithat meg a mai, alapvetően fosszilis energiahasználaton alapuló világban. A Föld országai többségének elkötelezettsége optimizmusra ad okot. 2050-re már főként megújuló és új technológiák révén előállított energiaforrások fedezik majd az emberiség energiaszükségleteit.

 

                  

 

2016. április 22-én a világ úgy ünnepelte a Föld Napját, hogy 175 ország vezetője írta alá a Párizsi klímaegyezményt New Yorkban, ami rekord a nemzetközi diplomáciában. Még soha nem írt alá ennyi ország egy nemzetközi megállapodást az aláírás első lehetséges napján. Azon országoknak, amelyek nem írták alá pénteken a párizsi klímaegyezményt, egy évük van erre.

Az egyezmény akkor lép életbe, ha legalább 55 olyan ország csatlakozik hozzá, amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásából legalább 55 %-ban kiveszi a részét. Pénteken legalább 25 olyan ország csatlakozott a megállapodáshoz vagy ígérete szerint hamarosan megteszi ezt, amely a globális károsanyag-kibocsátásból 45 %-ban kiveszi a részét. Az Egyesült Államok és Kína együtt 38 %-ot képvisel.

 

 

Sokan arra számítanak, hogy a megállapodás jóval az eredetileg megszabott 2020-as határidő előtt életbe lép, sőt egyesek szerint ez akár az idén megtörténhet. Azon országoknak, amelyek már aláírták az egyezményt, a megfelelő hazai eljárással törvénybe kell iktatniuk.

 

Bízzunk benne, hogy mielőbb így lesz!